Beregszászi Sándor szakaszvezető, a 101. Honi Légvédelmi “Puma” vadászosztály pilótája, V. 830 oldaljelzésű vadászgépével, ezen a napon, 1944. július 2-án zuhant a Balatonba, a 15. amerikai Légi Hadsereg P-38-as Lightning vadászgépeivel vívott légiharca során.
2023 októberében állagmegóvási, konzerválási munkát végzett a veszprémi Laczkó Dezső múzeum fémrestaurátora, és az MRE alelnöke Pálffy Sándor,  a Balatonakarattyánál kiemelt II. világháborús Messerschmitt Bf 109 G 6 típusú vadászrepülőgép roncsain.
A felületkezelést haladéktalanul szükségessé tette, hogy a vadászrepülőgép maradványain 79 év után megnőtt a festett felületek lepergésének esélye , hiszen a roncsot addig körülvevő kémiai és fizikai egyensúly a kiemeléssel megváltozott.
Pálffy Sándor (LDM/MRE)

 

A 2. világháború idején a Dunántúl súlyos harcok helyszíne volt, ahol a német és a magyar hadsereg harcait a német Luftwaffe és a Magyar Királyi Honvéd Légierő biztosította. A csatarepülők folyamatosan támadták az előre nyomuló szovjet csapatokat. Ezeken a bevetéseken a magyar és a német pilóták főleg alacsonyan repülve pusztították az ellenséget. A kis magasság miatt a csatarepülőgépek folyamatosan ki voltak szolgáltatva az ellenséges légvédelmi tűznek és a szovjet vadászgépek támadásainak. A Focke-Wulf 190 típusú vadászrepülőgép csatarepülő változata szükség esetén meg tudta védeni magát a szovjet vadászoktól, ha olyan képességű pilóták ültek a fülkében, mint például Róza János szakaszvezető, aki 8 ellenséges repülőgépet lőtt le a földi harcok támogatása közben.

1945. március 24-én elpártolt a szerencse a csatarepülőktől, mert a szovjet 611. Vadászrepülő Ezred pilótái Ajka környékén összecsaptak a bevetett FW 190 típusú repülőgépekkel, és a szovjet légierő négy ász pilóta összesen öt légi győzelmet jelentett. Ivan Vasziljevics Logvinyenko százados kettő, Mihali Fedorovics Baratov őrnagy, Ivan Ivanovics Szosnyikov százados és Alekszej Pavlovics Csurilin őrnagy pedig egy-egy FW 190 lelövését jelentette.

Ajka külterületén Varga László kutató azonosított egy helyszínt, ahol sok alumínium lemez darab feküdt a felszínen, majd értesítette Pálffy Sándort a Magyar Roncskutató Egyesület (MRE) alelnökét, aki elvégezte a roncs típusának beazonosítását. Ezután minden évben a mezőgazdasági munkák után terepbejárást tartottak, hogy minél több bizonyítékot gyűjtsenek össze. A detektoros felmérések során egyértelművé vált, hogy a termőrétegben jelentős mennyiségű fém van, melyek a mezőgazdasági munkát zavarják, ezért a terület tulajdonosa (Bakonyi és Társai Kft.) támogatta a roncsok kiemelését. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakmailag indokoltnak tartotta a feltárást, melyhez a szükséges engedélyeket Magó Károly zászlós a Magyar Roncskutató Egyesület nevében szerezte be. A munkálatokat 2022. december elején kezdték el több szervezet támogatásával és együttműködésével. A feltárás régészeti módszerekkel zajlott, annak érdekében, hogy minden információt dokumentálni lehessen. Feltehetőleg a háború után a gép által ütött krátert betemették, hogy ne zavarja a terület művelését, és amit haszontalannak ítéltek a helyi lakosok, azokat bedobálták a gödörbe. A feltárás során minden roncs az eredeti helyén maradt, ügyelve arra, hogy rekonstruálni lehessen a gép becsapódásának körülményeit és betemetés idejének megfelelő állapotot. Ezzel láthatóvá vált a több évtizeddel ezelőtti események utolsó mozzanata, ami gazdag leletállománynak köszönhetően igen látványos és a különböző alkatrészek jól felismerhetőek (kormánylapok, szárny darabja, motortartóbak).

A roncs megtalálási helye és a Logvinyenko százados által jelentett egyik FW 190 lelövésének helyszíne egybe esik, így biztosra vehető, hogy a megtalált FW 190-est ő lőtte le. A levéltári kutatások során kiderült, hogy erre a területre nem jelentettek magyar veszteséget, és a német jelentésekben sincs nyoma a lelőtt repülőknek Logvinyenko százados győzelmének időpontjára. Azonban két nappal később, március 26-án négy FW 190F veszteséget jelentett Karmacs térségére a német 10. Csatrepülő Ezred. A négy gépből három nyomtalanul eltűnt. Helmut Frank őrmester és Rudolf Adel tizedes sorsáról azóta sincs információ. Valószínűleg a két német pilóta nem élte túl a repülőgépük lelövését és jelenleg is a gépük roncsai között alusszák örök álmukat. Az Ajka mellett megtalált roncs feltehetőleg a négy német gép egyike.

Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis és a MRE együttműködésében feltárt leletek Szolnokra kerülnek először tisztításra, majd a későbbiekben kiállításra.

Ez a feltárás jó példája a katonai és civil szervezetek sikeres együttműködésének a hadtörténeti emlékek megőrzése és a hazai repüléstörténet eseményeinek kutatása érdekében. A fent említetteken felül a következő szervezetek és személyek vettek részt az együttműködésben:

Szilágyi Tibor kutató, MRE

Balassa Dániel technikai eszközök biztosítása

Fekete Fruzsina régész, Magyar Nemzeti Múzeum

Balatincz Anna régész

Papp Attila régész, Szent István Király Múzeum

Rétfalvi Teofil térinformatikus, Szent István Király Múzeum

Molnár Csaba régésztechnikus

Kaszás Zsolt kutató

Bodor tamás főtörzsőrmester

Gelencsér Imre kutató

Sütő Krisztián kutató

 

IMG_4712IMG_20221210_134511[1]

Tisztelt Érdeklődők!
A Magyar Roncskutató Egyesület gondozásában megjelent a Roncskutatás története Magyarországon című könyv, mely 225 oldalon több mint 300 fotóval illusztrálva, 17 részben mutatja be a hazai roncsok felkutatásának történetét az I. világború idejétől 2018-ig.
Az olvasó először a roncskutatás módszertanába tekinthet be, majd a történeti összefoglalóban a háborús események és a törvényi szabályozások következnek. A háború idején a roncsok fontos hadizsákmánynak számítottak, melyek alkalmasak voltak az ellenség haditechnikájának megismerésére. A háború után pedigfontos nyersanyag forrásnak számított, ezért módszeresen gyűjtötték az egész ország területén. A magyar területekre zuhant repülőgépek darabjai sok esetben születtek újjá használati tárgyak formájában a falusi emberek leleményének köszönhetően. Az 1970-es évektől kezdődtek azok a kutatások, melyek célja a hadtörténeti emlékek gyűjtése volt. Ezek a kutatások alapozták meg a mai tudományos munkát. A Magyar Roncskutató Egyesület célja, hogy az eddig elért kutatási eredmények minél szélesebb körben eljussanak az érdeklődőkhöz. Ennek keretében született meg ez a kötet.
A könyv ára: 10000 forint.
Postaköltség: 2400 forint.
Megrendelhető a zuhanobombazo@gmail.comemail címen. Kérjük, hogy az emailben a megrendelő írja meg a pontos címét, ahova postázhatjuk a könyvet. Megrendelés esetén a Magyar Roncskutató Egyesület számlájára kérjük utalni a könyv árát a postaköltséggel együtt. Személyes átvétel esetén, a postaköltség nélküli összeget kérjük átutalni.
Bankszámlaszám: 10918001-00000056-99580002
A megjegyzés rovatba kérjük feltüntetni a megrendelő nevét. Kézpénzes fizetésre nincs lehetőség, mivel minden könyv eladása a Magyar Roncskutató Egyesület munkájának támogatását szolgálja és ez a folyószámlára utalással követhető a legkönnyebben. Az utalás teljesítése után történik a könyv postázása.
Minden érdeklődő, aki megrendeli a kötetet, a további kutatásainkat támogatja, amit tisztelettel köszönünk!
Köszönettel: Magó Károly MRE elnök
Könyv

2021. nyarán a Laczkó Dezső Múzeum régészeti szakfelügyeletet látott el a 8-as főút veszprémi körgyűrű Füredi úti csomópontnál. A talajmunkák során egy II. világháborús magyar katonai kitöltetlen azonossági jegy egyik fele került elő.

1929-ben az 1936 M azonossági jegyet a magyar királyi belügyminiszter 70.300/1937 BM rendelete szabályozta ennek, a katonák között és a köznyelvben csak “dögcédula”-ként emlegetett lyukkártya rendszerű azonosítónak a bevezetését. A 39. mintájú azonosítót 1895.10.01. előtt születettek részére rendszeresítették.

Az 1939 M azonossági jegy első négy oszlopa az anyakönyvi kerület sorszáma, 5. oszlopba az adott területen lévő anyakönyvet vezető felekezet kódszámát kellett beírni (lyukasztani).

0=római katolikus

1=görög katolikus

2=református

3=evangélikus

4=unitárius

5=görög keleti

6=izraelita

Az anyakönyvi bejegyzés évének utolsó két számjegyét a 7. és 8. oszlop tartalmazza. A 9, 10,11,12, oszlop jelezte, hogy abban az évben,hányadik újszülött volt a jegy tulajdonosa.

A két fél lapból álló összehajtható fémtokban volt elhelyezve a papír alapú összehajtogatott sebesülési jegy és az azonosító jegy. Ezek a dokumentumok a kilyukasztott számsor mellett tartalmazták az illető részletes személyi és az alap katonai (rendfokozat, alakulat), a sebesülésre vagy halálra, és az eltemetésre vonatkozó adatokat is.

A tárgy jelentőségét az adja, hogy a második világháború után ennyi évvel is, az építkezések, vagy mezőgazdasági talajmunkák végzésekor kerülnek elő hősi halált halt magyar honvédek maradványai, akiket jelöletlen sírba temettek el 1944-45-ös harcok során vagy azt követően. A kis fémlapocska illetve az azonossági jegyen található számok „dekódolása” után név szerint azonosíthatóvá válhat egy hősi halált halt, és 76 évig eltűntként nyilvántartott magyar honvéd kiléte. A veszprémi kitöltetlen 39 M katonai azonosító fémlapocska ezt a szerepet nem töltheti be, mert nem lyukasztották ki, nem használták fel, de mindenképp a múzeum hadtörténeti gyűjteményének egy érdekes darabja lesz. Egyéb második világháborús leletanyag a területen nem került elő csupán egy kilőtt szovjet gyártmányú 12.7 mm-es DSK légvédelmi, vagy Berezin repülőgép fedélzeti géppuska kilőtt lövedékének réz hüvelye ami szórványleletként nem kapcsolható össze a 39 M magyar katonai azonosítóval.

Szöveg:Pálffy Sándor

Megfigyelésen részt vettek:Sebestyén Noémi, Molnár Csaba, Pálffy Sándor

Köszönet: Valkóczi Balázsnak, és Rados Dávidnak a szakmai segítségért

de778ff36c52b4682387f2955acaf061028e5b83 271391596_672329004146989_3663714004562677531_n 271383474_672329984146891_8902160054508442400_n 271385343_672329700813586_8227450169243279811_n 271284462_672330104146879_7096640358081322572_n

NYILATKOZAT

A Magyar Roncskutató Egyesület a következő nyilatkozatot bocsájtja ki:
1, 2021. április 3-án Légrády Lajos az MRE tagja és Tóth Ferenc az MRE tiszteletbeli elnöke
az Országos Vízügyi Főigazgatóság főtanácsosa, az egyesület tagjainak írásban azt állította,
hogy a korábban a Dunából kiemelt roncsdarab engedélyeztetését az MRE nem végezte el,
továbbá a 2020-ban lebonyolított balatoni repülőgéproncs kutatást az MRE vagy olyan civil
személy, akiről az MRE tudhatott illegálisan végezte. Az MRE tikára vizsgálatot indított,
mely során az MRE elnöke Magó Károly bizonyította, hogy a megfogalmazott vádak teljesen
alaptalanok, hamisak. A Dunai roncskiemelés engedélyezését a HM Hadtörténeti Intézet és
Múzeum intézte, a balatoni kutatást pedig az MH 2. Vitéz Bertalan Árpád különleges
Rendeltetésű Dandár. Tóth Ferenc tiszteletbeli elnök és Légrády Lajos tag az egyesület
alapszabály 4.§ 4. pontjában foglaltak szerint „az Egyesület céljainak megvalósítását
jelentősen veszélyezteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít”, mert olyan hamis vádakat
fogalmaztak meg, melyek negatív színben tüntetik fel a Magyar Roncskutató Egyesületet és
az egyesület elnökét Magó Károlyt. Ezzel megsértették az egyesület és az elnök jó hírnévhez
való jogát.
Légrády Lajos kilépett az egyesületből, Tóth Ferenc pedig jelezte a titkárnak, hogy lemondott
a tiszteletbeli elnöki pozíciójáról.
2, Katona József MRE tag az MRE keretében történt terepkutatásaihoz, detektoros
felméréseihez az elnökség felszólítása ellenére nem mutatta be a szükséges engedélyeket.
Ezzel nem tett eleget az alapszabály 5.§ 2. pontjának, mivel az általa felsorolt kutatásokkal
kapcsolatos tájékoztatási és beszámolási kötelezettséget elmulasztotta. A lefolytatott levelezés
alapján Katona József tag az alapszabály 4.§ 4. pontja szerint nem tett eleget a kutatásokhoz
szükséges engedélyek bemutatásának, ezzel ”az Egyesület céljainak megvalósítását jelentősen
veszélyezteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít”. Katona József kilépett az
egyesületből.
3, Légrády Lajos és Tóth Ferenc igényt jelentett be a Bólyai Haditechnikai Park kiállítási
tárgyaira. Állításuk szerint a teljes kiállítás magántulajdon volt és Szolnokra került. Tóth
Ferenc és Légrády Lajos magángyűjtői nyilatkozatot nyújtott be az egyesületnek, de ebben
nem szerepeltek a Bólyai Haditechnikai Park kiállítási tárgyai, így valótlanul állították, hogy
magángyűjtemény. Az MRE dokumentumai szerint a kiállítás egy része valóban Szolnokra
került, de Légrády Lajos és Tóth Ferenc a közgyűlésen elismerték, hogy Bólyai Haditechnikai
Park kiállítási tárgyai közül több mint 700 darab tárgy sorsa ismeretlen számukra! Tóth
Ferenc 2015-ben indítványozta, hogy készüljön leltár az egyesület kiállítási tárgyairól
(beleértve a Bólyai Haditechnikai Park kiállítási tárgyait), azzal a céllal, hogy az MRE
tulajdonosi státusza tisztázott legyen és egy olyan lista, mellyel igazolható, hogy a Szolnokon
lévő és az MRE tulajdonában lévő tárgyakat az MRE csak tárolásra és kiállításra adta át a
Szolnoki Repülő Múzeumnak. A leltár beszámolót és a kiállítási tárgyak listáját az egyesület
közgyűlése elfogadta, Légrády Lajos és Tóth Ferenc is. Ezzel a követelésükben szereplő
tárgyak tulajdonjoga rendezve lett: tulajdonos az MRE. Az MRE alapszabály 11.§ 4. pont és

13.§ 5. pontja alapján az egyesület gazdálkodásából elért eredményeit nem osztja fel, az

Egyesület vagyonát csak megszűnés esetén lehet átruházni. A kiállítási tárgyak kölcsönzésére

kiállítási célból lehetséges.
Szolnok, 2021. december 12.

Archívum