A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2022. május 6-án pénteken tartja V. háborús régészttel foglalkozó konferenciáját, amelyen az egyesületünk munkájáról Magó Károly tart előadást.

Az anyakönyvi bejegyzés évének utolsó két számjegyét a 7. és 8. oszlop tartalmazza. A 9, 10,11,12, oszlop jelezte, hogy abban az évben,hányadik újszülött volt a jegy tulajdonosa.

A két fél lapból álló összehajtható fémtokban volt elhelyezve a papír alapú összehajtogatott sebesülési jegy és az azonosító jegy. Ezek a dokumentumok a kilyukasztott számsor mellett tartalmazták az illető részletes személyi és az alap katonai (rendfokozat, alakulat), a sebesülésre vagy halálra, és az eltemetésre vonatkozó adatokat is.

A tárgy jelentőségét az adja, hogy a második világháború után ennyi évvel is, az építkezések, vagy mezőgazdasági talajmunkák végzésekor kerülnek elő hősi halált halt magyar honvédek maradványai, akiket jelöletlen sírba temettek el 1944-45-ös harcok során vagy azt követően. A kis fémlapocska illetve az azonossági jegyen található számok „dekódolása” után név szerint azonosíthatóvá válhat egy hősi halált halt, és 76 évig eltűntként nyilvántartott magyar honvéd kiléte. A veszprémi kitöltetlen 39 M katonai azonosító fémlapocska ezt a szerepet nem töltheti be, mert nem lyukasztották ki, nem használták fel, de mindenképp a múzeum hadtörténeti gyűjteményének egy érdekes darabja lesz. Egyéb második világháborús leletanyag a területen nem került elő csupán egy kilőtt szovjet gyártmányú 12.7 mm-es DSK légvédelmi, vagy Berezin repülőgép fedélzeti géppuska kilőtt lövedékének réz hüvelye ami szórványleletként nem kapcsolható össze a 39 M magyar katonai azonosítóval.

Szöveg:Pálffy Sándor

Megfigyelésen részt vettek:Sebestyén Noémi, Molnár Csaba, Pálffy Sándor

NYILATKOZAT

A Magyar Roncskutató Egyesület a következő nyilatkozatot bocsájtja ki:
1, 2021. április 3-án Légrády Lajos az MRE tagja és Tóth Ferenc az MRE tiszteletbeli elnöke
az Országos Vízügyi Főigazgatóság főtanácsosa, az egyesület tagjainak írásban azt állította,
hogy a korábban a Dunából kiemelt roncsdarab engedélyeztetését az MRE nem végezte el,
továbbá a 2020-ban lebonyolított balatoni repülőgéproncs kutatást az MRE vagy olyan civil
személy, akiről az MRE tudhatott illegálisan végezte. Az MRE tikára vizsgálatot indított,
mely során az MRE elnöke Magó Károly bizonyította, hogy a megfogalmazott vádak teljesen
alaptalanok, hamisak. A Dunai roncskiemelés engedélyezését a HM Hadtörténeti Intézet és
Múzeum intézte, a balatoni kutatást pedig az MH 2. Vitéz Bertalan Árpád különleges
Rendeltetésű Dandár. Tóth Ferenc tiszteletbeli elnök és Légrády Lajos tag az egyesület
alapszabály 4.§ 4. pontjában foglaltak szerint „az Egyesület céljainak megvalósítását
jelentősen veszélyezteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít”, mert olyan hamis vádakat
fogalmaztak meg, melyek negatív színben tüntetik fel a Magyar Roncskutató Egyesületet és
az egyesület elnökét Magó Károlyt. Ezzel megsértették az egyesület és az elnök jó hírnévhez
való jogát.
Légrády Lajos kilépett az egyesületből, Tóth Ferenc pedig jelezte a titkárnak, hogy lemondott
a tiszteletbeli elnöki pozíciójáról.
2, Katona József MRE tag az MRE keretében történt terepkutatásaihoz, detektoros
felméréseihez az elnökség felszólítása ellenére nem mutatta be a szükséges engedélyeket.
Ezzel nem tett eleget az alapszabály 5.§ 2. pontjának, mivel az általa felsorolt kutatásokkal
kapcsolatos tájékoztatási és beszámolási kötelezettséget elmulasztotta. A lefolytatott levelezés
alapján Katona József tag az alapszabály 4.§ 4. pontja szerint nem tett eleget a kutatásokhoz
szükséges engedélyek bemutatásának, ezzel ”az Egyesület céljainak megvalósítását jelentősen
veszélyezteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít”. Katona József kilépett az
egyesületből.
3, Légrády Lajos és Tóth Ferenc igényt jelentett be a Bólyai Haditechnikai Park kiállítási
tárgyaira. Állításuk szerint a teljes kiállítás magántulajdon volt és Szolnokra került. Tóth
Ferenc és Légrády Lajos magángyűjtői nyilatkozatot nyújtott be az egyesületnek, de ebben
nem szerepeltek a Bólyai Haditechnikai Park kiállítási tárgyai, így valótlanul állították, hogy
magángyűjtemény. Az MRE dokumentumai szerint a kiállítás egy része valóban Szolnokra
került, de Légrády Lajos és Tóth Ferenc a közgyűlésen elismerték, hogy Bólyai Haditechnikai
Park kiállítási tárgyai közül több mint 700 darab tárgy sorsa ismeretlen számukra! Tóth
Ferenc 2015-ben indítványozta, hogy készüljön leltár az egyesület kiállítási tárgyairól
(beleértve a Bólyai Haditechnikai Park kiállítási tárgyait), azzal a céllal, hogy az MRE
tulajdonosi státusza tisztázott legyen és egy olyan lista, mellyel igazolható, hogy a Szolnokon
lévő és az MRE tulajdonában lévő tárgyakat az MRE csak tárolásra és kiállításra adta át a
Szolnoki Repülő Múzeumnak. A leltár beszámolót és a kiállítási tárgyak listáját az egyesület
közgyűlése elfogadta, Légrády Lajos és Tóth Ferenc is. Ezzel a követelésükben szereplő
tárgyak tulajdonjoga rendezve lett: tulajdonos az MRE. Az MRE alapszabály 11.§ 4. pont és

13.§ 5. pontja alapján az egyesület gazdálkodásából elért eredményeit nem osztja fel, az

Egyesület vagyonát csak megszűnés esetén lehet átruházni. A kiállítási tárgyak kölcsönzésére

kiállítási célból lehetséges.
Szolnok, 2021. december 12.