Kalinyin gárdahadnagy halt hősi halált Újszász mellett
Két szovjet gép roncsa gazdagítja a szolnoki gyűjteményt, melyek személyzetéről nem tudtunk semmit kideríteni. Tavaly decemberben felkértem Lamos Imre dandártábornok urat, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis parancsnokát, hogy levélben kérje a segítségét Maxim Vorobiev ezredesnek – aki Oroszország légügyi és katonai attaséja Budapesten – az Il-2-es és a La-5-ös ügyében.
Május elején megkaptuk a választ, melyben olyan adatok voltak, amik elmozdították a kutatást a holt pontról! A magyar repüléstörténeti kutatókat értesítettem a kedvező fordulatról, és elkezdődhetett az érdemi munka. A Horváth Gábor által közölt cikk az eredmények egyik részét feltárta az érdeklődők előtt, most következzen a La-5-össel foglalkozó rész.
A két írás között hosszabb idő eltelt, ennek egyik oka, hogy a La-5-ös lezuhanásának dokumentumaival kapcsolatban több ellent mondásba ütköztünk. O. Pankov, a központi katonai archívum kutatója, O. Pankov a következő információkat küldte el a La-5FN-ről: 1944. novemberben és decemberben az 5. Légi Hadsereg alakulatai harcoltak Szolnok környékén. Az 5. Légi Hadsereg dokumentumai szerint a 8212559 (nem 
82125559
) számú motor a 41210201 számú La-5FN-be volt beépítve. Ezt a gépet a földi légvédelem lőtt le 1944. november 13.-án. Az 5. Légi Hadsereg, 1944. november 13.-i operatív jelentésében szerepel, hogy ezen a napon a 14. Gárda Hadosztály La-5-ösei légi harcot vívtak, és egy gép nem tért vissza a repülőterére. A 14. Gárda Hadosztály törzs jelentése a következőket tartalmazza: 1944. november 13.-án a 177. Gárda Vadászrepülő Ezred pilótája, Kalinyin gárdahadnagy 0201 számú La-5-öse légi harcban súlyos találatokat kapott és lezuhant. A légi harc közben a pilóta is megsérült. Fedorov alhadnagy –miután visszatért a saját repülőterére- jelentette, hogy a légi harcból kivált és visszatérőben látta, hogy 10-15 kilométerre, északra Szolnoktól Kalinyin hadnagy, dugóhúzóba esett, majd a földhöz csapódott és a repülőgép kigyulladt. A jelentés leírta, hogy ekkor még semmit sem tudtak a pilóta sorsáról.
A motor számot átütötték a motoron, mert látszik a javítás nyoma. A zárójelben lévő számsort küldtem el, mert a módosított számsorban három darab ötös látható egymás után. A levélből kiderült, hogy egyel több számot ütöttek bele a blokkba. Tisztítás közben a motor blokk hátsó részén is találtam egy számsort, ami nincs átütve. A blokk hátsó részén található számsor első számjegye nem teljes, de valószínű, hogy 6-os szám, ezért valaha ez a motor 6501793 gyári számmal volt nyilvántartva. Azért az átütött számot küldtem el, mert biztosra vehető volt, hogy ezt a számot tartották nyilván 1944. novemberben.
Tavaly a történeti kutatás során úgy gondoltuk, hogy Heinz Ewald főhadnagy lehetett a győztes német pilóta, mert a légi harcról írt jelentése és Bábosik László szemtanú visszaemlékezése a lényeges momentumokban megegyeztek. A Pankov úr által felkutatott szovjet jelentésekben van ellentét, mert említik a légvédelmi tűzet és légi harcot is a veszteség okaként. Mivel Bábosik László szemtanú látta, hogy repülőgépek vívtak légi harcot, ezért a 14. Gárda Hadosztály törzs jelentését vehetjük pontosabb információnak, mert it légi harcban elveszett gépként jelentik.
Átnéztem a magyar és német légi győzelmi igényléseket, de 13.-án senki sem igényelt La-5 elleni győzelmet. Horváth Gábor segítségét kértem a szovjet jelentésekkel kapcsolatban , mert neki megvannak a Magyarország felett eltűnt szovjet személyzetek dokumentumainak másolatai. A rendelkezésemre bocsátott másolat szerint 1944. november 13.-án zuhant le Kalinyin hadnagy Jászladány környékén. Tehát egy másik forrás is megerősítette a dátumot, és nagyjából a helyszínt. A valóságban Újszásznál ért földet a gép, de Újszász és Jászladány körülbelül tíz kilométerre van egymástól, ami ilyen esetben nem túl nagy tévedés.
A magyar és német dokumentumokat Punka György nézte át. November 13.-án Ewald, két bevetést hajtott végre. Az egyiken Nagykáta környékén La-5-ösökkel vívott légi harcot, de győzelmet nem igényelt. A másikon 14 órakor indult bevetésre, Hs-129-eket kísért Budapest-Kecskemét-Szolnok térségébe. Sajnos erre az feltevésre nem talált semmi bizonyítékot, sőt a Bernd Barbas is próbált segíteni, de valószínű, hogy a felvetésem, hogy később igazolták a légi győzelmet nem bizonyítható. Heinz Ewald főhadnagy nem lehetett a győztes pilóta, mert ő november 13.-án 14 órakor indult bevetésre, Hs-129-eket kísért Budaörs fölé. Légi harcba keveredtek nyolc Jak-9-el, és hat Il-2-vel, melyekből Ewald egy Jakot lelőtt. Valószínű, hogy valamelyik dokumentum téved, de azt, hogy melyik azt nem lehet kideríteni. Azonban van egy apróság a szovjet jelentésben, amin megakadt a szemem: Fedorov alhadnagy jelentette, hogy a légi harcban Kalinyin hadnagy, dugóhúzóba esett, majd a földhöz csapódott és a repülőgép kigyulladt. A gép lezuhanásának körülményeit mindenki egyformán látta, Ewald, Fedorov és Bábosik László is.
Borisz Georgievics Kalinyin gárdahadnagy 1922-ben született Moszkvában. A 2. Ukrán Front 5. Légi Hadseregének 193. Vadász Ezredében volt az első szolgálati helye, majd innen került a 177. Gárda Vadászrepülő Ezredhez, ahol rangidős pilótaként (kötelék parancsnokként) szolgált. 1944. május 10.-én a kitüntették a Vörös Csillag Érdemrenddel. 1944. augusztus 18.-án léptették elő hadnaggyá. 1944. október 5.-én megkapta a Vörös Zászló Érdemrendet. 1944. november 13.-án nem tért vissza bevetésről, hősi halált halt Újszásznál.
A repülőgép történetét Horváth Gábor derítette ki. A 41210201 gyári számú repülőgép zuhant le Újszász mellett a Pakov-féle dokumentum szerint. A fémszárnyú La-5FN-ek gyártmány kódja a „41” volt. A „21” a Gorkijban települt repülőgépgyárat jelenti. Tehát ezt a fémszárnyú La-5FN-t, Gorkijban gyártották, a második széria a 01 számú gépe volt.
Köszönettel tartozom Nagy Andrásnak és a cikkben említett kutatóknak, katonáknak, mert segítségükkel kiderült, hogy kik voltak a hősi halált halt szovjet pilóták. Emléküket kegyelettel megőrizzük, úgy gondolom az ilyen sikerekért érdemes dolgozni!
Magó Károly