Második világháborús és avar kori leleteket találtak a 8-as út építésénél. Nagyon köszönöm a Laczkó Dezső Múzeum kollégáinak, Pálffy Sándor, Győrffy-Villám Zsombor, S. dr Perémi Ágota, Galambos Csilla és Papp Attila professzionális és gyors munkáját! Külön köszönöm a kivitelezőnek, hogy nem akadályként tekintett erre a meglepetésre, hanem minden lehetséges módon segítette a feltárást végzők munkáját.
Várostörténeti szempontból is elképesztő leletek kerültek elő, amelyek történelmünk darabjai.
Az alábbiakban olvasható a Laczkó Dezső Múzeum beszámolója
“A 8-as út budapesti csomópontjának építéséhez kötődő földmunkák közben egy szintsüllyesztést kellett a kivitelezőnek végezni. Az egyik nyomsávon elérték azt a talajréteget, ahol már kiválóan látszott az 1945-ös hadi események eddig csak leírások alapján sejthető emléke – a futóárok-rendszer, ami a Látó-hegyet kötötte össze a város keleti szélén lévő állásokkal. Pálffy Sándor, a múzeum által szakfelügyeletre delegált kolléga ezt felismerte, és elkezdte a város történetében jelentős emlékek nyomainak dokumentálását. A cikk-cakk vonalban kiépített árokból több német katonai felszerelés mellett egy 1945. március 23-hoz, a város elestéhez és a védrendszer áttöréséhez köthető, itt elhunyt fiatal orosz katona földi maradványait is megtaláltuk. Ekkor a szükséges partnerek értesítése után (rendőrség, tűzszerészek, Hadtörténeti Múzeum) a területen látszó többi gyanús foltot vizsgálta meg a közben kiérkező Győrffy-Villám Zsombor régész és Papp Attila régésztechnikus. A felületen a naplemente utáni maradék gyér fényben, az egyik jelenségnél sírfolt gyanúja merült fel, ezért Győrffy-Villám Zsombor belebontott, és a mélyre húzódó beásás alján beigazolódott a gyanúja: egy avar kori fiatal lány mellékletekkel ellátott csontváza került elő. Ezt követően felgyorsultak az események, és pár napon belül egy a NIF Zrt, a Kormányhivatal, a Várkapitányság Zrt, a Strabag és a Laczkó Dezső Múzeum általi terepi egyeztetés után megkezdődött a feltárás, S. dr Perémi Ágota avar koros régész vezetésével. Az ásatáson számos egyéb korszakot sejtető jelenség mellett az avar temető déli széle került feltárásra, hét sírral, melyek közül hat viszonylag sűrűn, de a korszak temetkezéseinél kissé „szellősebben” egymás közelében, egy pedig tőlük nyugatra, jóval távolabb került elő. A részleteiben vagy teljes egészében feldúlt sírok között egy olyan harcos sírja is feltárásra került, amelyben az íj, tegez és tarsoly jó állapotban maradt meg, de a rablott sírok egyike is íjcsontot tartalmazott. A távoli sír rabolatlan volt, itt a teljes fegyverzetet sikerült feltárni: íj, szablya és igen ritka leletként a láncpáncélzat egy jelentős méretű darabja. A sírok mellékleteinek bonyolultabb részleteit a rossz idő és a már rövid nappalok miatt sem lehetett olyan aprólékossággal bontani, ezért földlabdával kerültek kiemelésre (szablya, a tegezek, íjak, a láncvértezet és a kislány mellkasán lévő gyöngysor) így a restaurátor-laborban, megfelelő technológiával és körülmények között került részletes kibontásra. A Galambos Csilla vezetésével zajló bontási folyamatba bekapcsolódott a Magyar Történelmi Íjász Társaság specialistája, Pári Vilmos is, így az MTÍT közösségének műhelyeiben a lehető leghitelesebb rekonstrukciók készülhetnek el. Ebben volt nagy segítség még, hogy Dr. Rosner Gyula és Dr. Flesh Márton segítségével a székesfehérvári Öreghegyi Állategészségügyi Központ technikai apparátusával a bontás előtt egy röntgenvizsgálatot is elvégezhettünk.
A Strabag és alvállalkozói részéről végig segítőkész és konstruktív hozzáállást kaptunk, így gyorsan, hatékonyan és az építési munkák gyors átszervezésével a beruházás ütemét nem lassítva sikerült két hét alatt a terület összes régészeti jelenségét feltárni, valamint a város világháborús emlékeinek ezen ritka és eddig kutatatlan részleteit is pontosan dokumentálni, közöttük a kevéssé ismert Klára vonalhoz köthető részlettel valamint a város légvédelmét biztosító úgynevezett Flak (fliegerabwehrkanone/légvédelmi ágyú) ütegek közül kettőnek azonosításával. Így több történeti korból is jelentős mennyiségű információt kaptunk a mai város történetéhez, és mivel ez már a negyedik avar temető Veszprémben, illetve környékén (plusz a kádártai határban, a litéri körforgalom alatt feltárt ötödik is nagyon közel van), így kijelenthető, hogy egy jelentős avar kori központ volt itt, ami a szűkebb régió legjelentősebb települését jelzi Veszprémnél.”
